Széchenyi plusz

PATALOM

Falukrónika
« vissza
Magyaratádi Közös Önkormányzati Hivatal

7463 Magyaratád, Hősök tere 4.
Tel.: +36 82/520 004
Mobil: +36 30/683 2893
Fax.: +36 82/520 004
E-mail: magyaratad@t-online.hu

Ügyfélfogadás Magyaratádon
hétfő:8:00-12:00
 13:00-16:00
szerda:8:00-12:00
 13:00-16:00
péntek:8:00-12:00

Ügyfélfogadás Patalomban

csütörtök: 8:00-11:00

 A MÚLTRÓL

Kaposvártól 22 km-re északkeletre fekszik, a Magyaratádtól leágazó bekötőút végén. Kedvező  buszjáratok kötik be a közúti közlekedési hálózatba. A község neve egy német eredetű személynévből, valószínűleg Botlin-ból származik. A falu neve 1275-ben fordult elő először hivatalos iratokban, mégpedig Pothlon alakban. A középkori látszólagos fellendülést követő török megszállás tragikus következménye a község teljes elnéptelenedése. Erre valószínűleg már az 1550-es éveket követően sor került. Nem tudjuk, hogy mi volt az elnéptelenedés közvetlen oka. A z előkerült adatok alapján joggal feltételezi azt, hogy a katona harccselekmények, a különböző járványok és az elvándorlás együttesen járult hozzá a falu elnéptelenedésének. A település újkori története az 1700-as évek közepén kezdődött. Az első időben lassú betelepülés eredményekén fokozatosan vált a település pusztából faluvá. A település életének különleges és meghatározó eseménye volt az őrségből történő tömeges református vallású emberek betelepülése, olvasható Puskás Béla kutatásaiban.

A falu neve 1275-ben fordult elő először hivatalos iratokban, mégpedig Pothlon néven. (A patahalom itt már megkérdőjeleződik, de ne bolygassuk a helyi krónikát.)Ebben az időben a Rátót nemzetség birtoka volt a vidék, ám a falu a következő századokban, a török uralom alatt elpusztult. Újratelepülése csak később történt meg, az iratok szerint a XVIII. századtól a Kacskovics, a Bosnyák és a Gyulai Gaál családok tulajdonában volt a határ többsége.

A XIX. század végén 200, 1910-ben pedig 304 lakosa volt. A XX. század első évtizedéből fennmaradt dokumentumok szerint mintegy harmincan vándoroltak ki a patalomi lakosok közül Amerikába. Az 1930-as években már római katolikus iskola, kocsma és bolt működött. Legnépesebb időszakát 1980-ban élte a község, az idő tájt 400 fölé emelkedett a lakók száma.

A lakosság az 1950-es évekig kizárólag mezőgazdasággal foglalkozott. A háború után viszonylag gyorsan talpra álltak a gazdák. Az első téesz 1950-ben alakult elsősorban a földhöz juttatott egykori cselédekből, s csaknem két évtizeden keresztül gazdálkodott. 1969-ben egyesült a magyaratádi Barátság Mgtsz-szel – később szövetkezettel – melynek ma is részét képezi. Jelenleg a Patalom-Farm Kft a legnagyobb mezőgazdasági vállalkozás a településen.

Adatvédelem
Copyright © 2009 Integranet Kft.
Főoldal Sport Rizsfesztivál Riszfesztivál